A húsmentes táplálkozással
életben hagyjuk az állatokat!
A Földön kétszer annyi vágóállat él, mint ember! Évente világszerte 45 milliárd állatot ölnek meg emberi fogyasztásra. Ebből Németországban 2002-ben 490.744.200 állatot vágtak le; például:
4.300.000 szarvasmarhát, 44.300.000 sertést, 2.100.000 juhot és kecskét, 12.600 lovat, 367.600.000 hizlalt csirkét, 31.300.000 levestyúkot, 30.800.000 pulykát, 13.800.000 kacsát, 400.000 libát, 1.600 gyöngytyúkot. Ehhez még hozzájön 4.934.838 elejtett vad a 2002/2003-as vadászévben!
Ennek nincs semmiféle intelligens alapja! Mert:
A húsevés kegyetlenség
A húsevés beteggé tesz
A húsevés globális nyomort okoz
Aminek szeme van, azt az intelligens emberek nem eszik meg
Az állatoknak van lelkük
Az állatok panaszkodnak:
A tyúk-kínzókamrában: „Mi, tojóstyúkok, rövid életünket ablakok nélküli csarnokokban tengetjük, nyolcszintes ketrecekben. Egy négyzetméteren 22 tyúk osztozik, a bűz elviselhetetlen. Már 14-18 hónapos tyúk-kínzókamra után nem tudjuk teljesíteni a kellő tojáshozamot – és így levesesfazekakban végezzük. Csaknem egyötödünk még ezt a másfél évet sem éli meg: stressztől, fertőzésektől, csontmegbetegedésektől és hasonlóktól halunk meg.”
„Bennünket, tyúkokat brutálisan kiráncigáltok a ketrecből, miközben gyakran eltöritek szárnyunkat vagy lábunkat – ugyanúgy a berakodásnál is. Futószalag kampóin fejjel lefelé lógattok bennünket, hogy azután elektromos vízfürdőbe mártsatok, s így elkábítsatok minket. De ez nem mindig működik. Ha valamivel kisebbek vagyunk, vagy igyekszünk fejünket kiemelni a vízből, akkor teljes tudatunknál kerülünk az elektromos kés alá. A futószalag zavartalanul halad tovább: mind a halott, mind az élő testek belekerülnek a forrázóba, azután a kopasztógépbe, majd végül lángok fölött megperzselnek minket…”
A tehén-fogházban: „Szűk deszkabódékba zárnak bennünket, borjakat, amelyekben alig tudunk mozogni. Legyilkolásunkig, amit ti vágásnak neveztek, közülünk egyikünknek sem áll rendelkezésére egy négyzetméter felületnél több – így szabják meg a tenyésztők hasznuk legmagasabb fokát. Mivel ti megisszátok az anyatejet előlünk, mi helyette csak zsíros, fehér löttyöt kapunk, amely sovány tejporból, faggyúból, bálnazsírból és sok sóból áll. A sok sótól rettenetesen szomjasak leszünk, de mivel vizet nem kapunk, tovább iszunk a sós léből. Így a legrövidebb idő alatt felhizlalnak bennünket a vágósúlyra. Rövid és magányos életünk alatt egyszer sem látunk zöld mezőt. Utunkon a vágóhíd felé pillantjuk meg először a Napot…”
Minden nyolcadik tehén vemhesen kerül a henteshez. A magzat vére külön aranybányát jelent a nemzetközi gyógyszermaffia és kozmetikaipar részére. A pici borjakat kimetszik a magzatburokból, és a még dobogó szívből egy tű segítségével átlagosan fél liter vért csapolnak le tőlük. Évente legkevesebb 2 millió meg nem született borjú végzi így gyötrelmesen életét, hogy az emberek ellássák velük a kísérleti laboratóriumokat és gyógyszergyárakat.
A sertés-gettóban: „Bennünket, sertéseket 80-tól 200 fős nagy csoportokban tartanak rácsokon, szinte állandó sötétségben. Hézagos padlózaton állunk, melyen nincs alom, és ez sokszor ízületi károsodásokhoz vezet. Úgy termelnek bennünket, akárcsak egy gyárban: az anyakocákat elkülönített ólakban mesterségesen megtermékenyítik. A 15 hetes terhességi idő alatt szűk térben kell vegetálniuk félhomályban. Az elléshez speciális fiadzó ólakba kötik őket. Alig tudnak mozogni, csak felállni, és ismét lefeküdni képesek. Így lehetetlenné válik számukra, hogy gondozzák kicsinyeiket.”
A pulyka-halálcellában: „Mi, tömegesen tartott pulykák, még jobban szenvedünk, mint a hizlalt csirkék. Mivel mellünk a legkívánatosabb és legdrágább rész, csontvázunk, lábaink és inaink nem tudnak lépést tartani a túl gyors növekedéssel, ezért a hústömeg terhe alatt meggörbülnek. Életünk 22. hetének végén már csak csúszunk-mászunk vagy fekszünk a túl nagyra kiszélesedett és nehéz mellünkön. Hasonlóan a tyúk-kínzókamrákhoz itt is levágják a kacsáknak a csőrét és nekünk pulykáknak is, érzéstelenítés nélkül, aminek következménye fájdalom és állandó irritáció. Ez olyan, mintha nektek embereknek levágnák az ajkatokat.”
A juhok szenvedése: „Mi juhok leginkább legelőkön élünk, de ezeken gyakran kevés óvóhely van, ahol meghúzódhatnánk a szél és vihar elől. Télen fagyoskodunk, nyáron pedig nincs árnyékos hely, hogy megnyírt testünket megvédjük a naptól. Sok gazda nem gondol arra, hogy mi nemcsak füvet eszünk, hanem friss ivóvízre is szükségünk van.
Ha nem veszik el tőlünk rögtön kicsinyeinket, hogy „szopós bárányként” eladják őket, akkor 6 hónapig mellettünk maradhatnak. Minden báránynak levágják a farkát, a kis kosokat pedig érzéstelenítés nélkül kiherélik vagy elszorítják a vérkeringést heréikben.
Minden évben megnyírtok bennünket, miközben nem bántok kesztyűs kézzel velünk. De mivel gyapjainkat már alig tudjátok felhasználni, Afrikából hoztok be birkákat, akik természetes módon cserélik bundájukat, ám a hidegtől megfagynak a legelőkön.
„Azért szenvedünk, mert az emberek több mint 90%-a állatot eszik!”
Megeszitek a kicsinyeinket: „Emberek, ti a ,teremtés koronájának’ nevezitek magatokat, bennünket, állatokat pedig hússzolgáltatókká degradáltok. Eközben semmitől sem riadtok vissza!
Tény, hogy sokan közülünk, állatok közül, természetünktől fogva 20 vagy akár 40 évesek is lehetnénk, ha ti, emberek, nem vetnétek véget életünknek idő előtt, hirtelen és erőszakkal. Az, ami a tányérotokon fekszik, rendszerint állatcsecsemő!”
„Mi tyúkok például a szabadban normális körülmények közt 20 évig élnénk. Ti azonban hizlalt csirkeként csak 5-6 hétig hagytok bennünket élni. Másfél évesek vagyunk, amikor ti, emberek tojós- vagy levestyúkként kihasználtok minket. A hím csibék pedig csak néhány pillanatig élnek, míg bele nem dobják őket a darálógépbe, mint nem kívánatos mellékterméket a csirketenyésztés folyamán.”
„Mi, sertések kb. 20 évesek lehetnénk. Mivel azonban ti, emberek hússzolgáltatóként használtok minket, már 5 hónapos korunkban hirtelen véget vettek életünknek.”
„Mi, tehenek kb. 30 évesek lehetnénk; egyesek közülünk akár a 60. születésnapjukat is meg tudnák élni – ha ti, emberek nem vágnátok le minket borjúként már 5-6 hónap után. Egy fejőstehénnek éppen 5 évet engedélyeztek. A bikákat pedig csak 18-20 hónapig hagyjátok életben.”
Miért teszitek ezt?
A halak haláltusája: „Mi, halak is érző élőlények vagyunk. Az ember azonban csak élelmiszerként tekint bennünket, és csak súlyunkat tartja nyilván. Minden évben világszerte 129 millió tonna halat ,állítanak elő’.
Minden harmadik fajtársam manapság tenyészetből származik, miközben halastavakban vagy víz alatti ketrecekben tenyésztenek bennünket. Mi, tenyésztett halak a mozgáskorlátozottság miatt hajlamosak vagyunk a betegségekre, ezért erősítő- és gyógyszerekkel táplálnak bennünket. Mindegy, hogy tömegesen tartanak minket vagy a szabadban élünk, a halál mindegyikünk számára kegyetlen! Hatalmas hálókkal fogtok ki minket a vízből, melyekben még sok órán át fogságban vagyunk, és súlyosan megsérülünk. Azután pedig a szárazföldön hagytok, hogy megfulladjunk, vagy kivágjátok a kopoltyúnkat, s így lassan elvérzünk. Mivel nem tudunk kiáltani, ezért nem kábítotok el bennünket.”
Az állatok panaszkodnak:
Fájdalmas szállítás: „Évente kb. 250 millió „vágóállat” esik áldozatául a gyilkos jószágszállításoknak Európa szerte. Napokon át szűk területre vagyunk zsúfolva, víz és táplálék nélkül, nagy hőségben vagy fagyos hidegben, törött csontokkal és nyílt sebekkel. Sokan közülünk nem élik túl a szállítást. Szomjan halunk, agyonnyomjuk egymást, belehalunk nehéz sérüléseinkbe, vagy a pánikba és a stresszbe. Utunkon a vágóhíd felé annyira legyengülünk, hogy sokan közülünk alig tudnak menni. Hogy gyorsabban mozogjunk, szánkba, szemünkbe vagy végbélnyílásunkba vaskampókat döfnek.”
Brutális gyilkolás a vágóhidakon:
„Amikor a hentes felhasít bennünket, elvágja a torkunkat vagy lefűrészeli a lábunkat, gyakran még tudatunknál vagyunk. Kampókon lógva üvöltünk, halálfélelmünkben és pokoli fájdalmak közepette vergődünk. És a soron következő állatoknak át kell élniük haláltusánkat abban a tudatban, hogy velük is ugyanez fog történni. De ti nem ismertek könyörületet. Mindezt ésszerűnek tartjátok, mert meg akartok bennünket enni…”
A kivégzés: „Bennünket, sertéseket elektromos fogóval próbáltok elkábítani. A fájdalom villámként hasít át fejünkön, egész testünkön. Azt gondoljátok, hogy nem érzünk semmit, amikor az elektrosokk után forró vízbe dobtok minket, hogy leforrázzátok a szőrt a bőrünkről. De a kábítás gyakran nem hat sokáig, és akkor eleven testünkkel éljük át, ahogyan tüdőnk megtelik tűzforró vízzel… Szörnyű halál!”
Vadászterror leshelyről: „A vadászok minket, vaddisznókat táplálékkal csalogatnak elő, hogy fáradság nélkül lelőhessenek bennünket – kényelmesen és aljas módon a magaslesből. Gyors halálról azonban szó sem lehet: néhány barátomat és családtagomat meglőtték. Az expanziós (feszítő) lövedék kitépte az erősen sebzett, menekülő állat béltartalmát, vérét.”
„A meglőtt és üldözött őzek 60%-a nem hal meg rögtön. Sokan komolyan megsérülve napokig és órákig vonszolják magukat kilógó belső szerveikkel az erdőn keresztül. Az őzgidák tehetetlenül nézik elvérző anyjukat.”
„Különösen közkedvelt a hajtóvadászat ránk, mezei nyulakra: noha gyorsan tudunk futni, még sincs esélyünk a menekvésre. Ha a vadász sörétpuskájával eltalál bennünket, fájdalmunkban úgy sírunk, mint az embergyermekek. Néhány eltalált nyúl többszörösen visítva bucskázik párszor a levegőben, mielőtt holtan fekve marad.”
A húsevés beteggé tesz Rák, cukorbetegség, csontritkulás…
A hús táplálkozásélettani szempontból fölösleges táplálék. Manapság a szakemberek körében már nem kétséges, hogy a húsmentes, vegetáriánus táplálkozás a legkedvezőbben fedezi a szervezet tápanyagszükségletét. Ez minden életkorra érvényes. Néhány betegségnél, mint pl. magas vérnyomás, reuma, zsírok anyagcserezavara, általában a vegetáriánus táplálkozás a legértelmesebb gyógyászati intézkedés. Az egyénre van bízva, hogy a húsevéssel kapcsolatban milyen álláspontot vesz fel; de mindenképp tisztában kell lennie azzal, hogy a húsevés milyen következményekkel jár egészségére vonatkozóan. Ugyanis a hús, a kolbászfélék és a hal fogyasztása számos betegség kockázati tényezője.
● A hús kedvez a cukorbetegségnek: A telített zsírsavak fokozott bevitele inzulinrezisztenciához vezethet, és elősegíti a cukorbetegség kialakulását (diabetes mellitus). Az állati termékek általában sok telített zsírsavat tartalmaznak.
● A húsevés súlytöbbletet okoz: A telített zsírsavak hozzájárulnak a súlytöbblet kialakulásához. A súlytöbblet pedig kockázati tényezőként szerepel a szív- és vérkeringési betegségeknél, szívinfarktusnál, agyvérzésnél, vérellátási zavaroknál és hasonlóknál.
● A hús károsítja a csontokat: A húskészítmények átlagosan több foszfort tartalmaznak, mint kalciumot. A magas foszfor/kalcium arány következménye, hogy fokozottan felszabadul a kalcium a csontokból. Ahogyan arra már néhány tanulmány rámutatott, szoros összefüggés van a táplálékkal való magas foszfátbevitel és a csontritkulás, csonttörések kockázata között.
● A hús kockázati tényező a rákbetegségnél: A NIH, a világ egyik legnagyobb egészségügyi kutatóintézete 2001-ben megállapította, hogy a vörös húsok fogyasztása magas kockázati tényezőt jelent a rák kialakulásában. Argentína és Uruguay a legnagyobb marhahúsfogyasztó országok közé tartozik a világon, ugyanakkor ezekben az országokban a legnagyobb a mell- és a bélrák megbetegedések száma is. A minnesotai egyetem egyik tanulmányából, amelyet 2002 szeptemberében hoztak nyilvánosságra, az derül ki, hogy a grillezett, vörös húsok fogyasztása kedvezően hat a hasnyálmirigyrák kialakulására.
● A hús erősíti a gyulladásokat és a fájdalmakat: Az állati eredetű termékek sok arachidonsavat tartalmaznak, amelyekből gyulladást keltő anyagok képződnek. Ezek az anyagok neurodermatitis*-hez, vékony- és vastagbélgyulladáshoz, asztmához, izületi gyulladásokhoz (arthritis), izületi megbetegedésekhez (arthrosis) és reumához vezethetnek.
● A hús hozzásegít a szívinfarktus és az érelmeszesedés kialakulásához:
A piros húsok fogyasztása által nagy mennyiségű vas kerül a szervezetbe, ami veszélyes forrást jelent a szabad gyökök számára, amelyek a véredényeket károsítják. Különösen a férfiaknál növekszik a szívinfarktus-veszély.
● A hús erősíti a depressziót: A hús negatívan hat az ember pszichéjére. Egy tanulmány 1998-ból arra mutatott rá, hogy a húsevőknél növekedett a félelem és a depresszió, ellentétben a vegetáriánusokkal.
● A húsevés által károsodik-e az intelligencia? A fehérjékben gazdag táplálkozás növeli a kortizolszintet a vérplazmában és a nyálban. A krónikusan magas kortizol-koncentráció károsítja a hippocampus**-t, ami jelentősen csökkenti az emlékezőképességet. A kaliforniai Loma Linda egyetem egy tanulmánya szerint a húsevőknél megkétszereződik a dementia-betegségek (elmegyengeség, elbutulás) rizikója.
_____________
*idegrendszeri zavar okozta viszkető bőrelváltozás
**henger alakú, görbült test az agyvelő oldalsó kamrájában
A húsevés beteggé tesz A vegetáriánusok tovább élnek…
Aki egészséges szeretne maradni,
jobb lenne, ha lemondana a húsról. Mert:
Környezeti mérgek: A dioxinok és furánok mintegy 90%-a az állati eredetű táplálékkal jut be az emberi szervezetbe. A tápláléklánc folyamán egyre jobban fokozódik a nehezen lebontható káros anyagok koncentrációja, ezek többek között a növényvédő szerekből származnak, melyeket a tömeges állattartáshoz szükséges takarmány előállításához használnak. A végfelhasználó, azaz az ember aztán esetleg nagyobb mennyiségű, egészséget károsító méreganyagot visz a szervezetébe.
Rezisztencia az antibiotikumokkal szemben: Annak érdekében, hogy a tömeges állattartásnál megelőzzék az állatok megbetegedését, óriási mennyiségű antibiotikumokkal etetik őket. Ez komolyan veszélyeztetheti az ember egészségét. Például azokon a tájakon, ahol állattenyésztéssel foglalkoznak, nyilvánvalóan nagyobb az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia előfordulási aránya. Ez azt jelenti, hogy ha valaki megbetegszik, és antibiotikumos kezelésre van szüksége, az antibiotikum nem fejti ki többé hatását. A szervezet már rászokott, és eltompult.
BSE: Eddig a leölt szarvasmarhák húsát gyanútlanul az egészséges táplálékok közé sorolták. Időközben több kutató az egész világon, köztük a müncheni ideggyógyász, Kretschmar professzor, prionok jelenlétét mutatta ki az izomhúsban. Kretschmar professzor ezt nyugtalanító leletként jellemezte, mert nem lehet kizárni azt a tényt, hogy az ember a hússal megfertőzheti magát.
A Creutzfeld-Jakob-kór (CJD) ugyanúgy, mint a Morbus-Alzheimer-kór azok közé a neurodegeneratív betegségek közé tartozik, amelyek klinikai tüneteiket illetőleg nehezen különböztethetők meg egymástól. Több amerikai egyetemen végeztek tanulmányi vizsgálatokat az elhunytakon, akiknél a szakorvosok még életükben Morbus-Alzheimer-kórt állapítottak meg. A tanulmányi eredményeknél az a meglepő, hogy az esetek 3-13 százalékánál egyáltalán nem Morbus-Alzheimer-kórról, hanem Creutzfeld-Jakob-betegségről volt szó.
Az Egyesült Államokban 1979 és 2000 között 50-szörösére növekedett azoknak a száma, akik Morbus-Alzheimer-kórban haltak meg. Ez a 2000. évben 50.000 embert tett ki. Pillanatnyilag az Alzheimer-kórban szenvedők száma az Egyesült Államokban becslések szerint kerek 4 millió. Ezért reálisan tekintve abból kell kiindulni, hogy a Creutzfeld-Jakob-betegségnél jelentékeny a nem regisztrált esetek száma.
További kórokozók: A vadászat és a tömeges állattartás során egyre több kórokozó kerül át az állatokról az emberre. A madárinfluenza és a SARS, az AIDS és az ebola például szintén az állatvilágból származnak; úgy néz ki, hogy növekszik a veszélyes kórokozók száma. A „The Lancet” nevű nagy-britanniai egészségügyi lapban olvasható: „Az elmúlt 20 év összes új fertőző betegsége az állatvilágtól származik.”
A vegetáriánusok tovább élnek: A Német Rákkutató Intézet egy tanulmánya szerint a vegetáriánusok körében drasztikusan kisebb a halálozás veszélye. A 100 várható halálesettel szemben a tanulmányban résztvevők korcsoportjában a vegetáriánusoknál csak 59 a tényleges haláleset. Ha külön figyeljük a férfi résztvevőket, akkor ez a pozitív effektus a csupán 52 tényleges halálesettel méginkább kiemelkedő.
● A Föld mezőgazdasági területeinek 80 %-át az állattenyésztés szükségleteire használják. 20 milliárd „haszonállat” a világ évi gabonatermésének 49 %-át, éves szójatermésének pedig 90 %-át fogyasztja el.
● 1 kg marhahús „előállításához” 9 kg gabonára van szükség.
● A szegény országokat eladósodásuk miatt rákényszerítették, hogy a magas értékű, emberi táplálkozáshoz szükséges növényi táplálékot részben állati takarmányként eladják. A tömeges állattartáshoz szükséges takarmány 60%-át (gabonafélék, szója, földimogyoró…) a fejlődő országokból hozzuk be (Németország).
● 200 g marhaszelet előállításához 2 kg gabonát kell megetetni az állatokkal. 2 kg gabonából kb. 8 gyermek tudna jóllakni. Naponta 40.000 gyermek hal éhen!
● Egy szarvasmarha etetéséhez évente 0,5 ha legelőre van szükség. Egy év után ettől az állattól 300 kg ehető húst nyerünk. Ha ezen a területen egy évig burgonyát vagy gabonát termeltek volna, 3.000 kg gabonát lehetett volna learatni, vagy 20.000 kg burgonyát lehetett volna termeszteni. Ez azt jelenti, hogy egy 220 grammos marhaszelet annyi növényi energiát tartalmaz, amennyivel mintegy 40 embert lehetne egy napon át az éhhaláltól megmenteni!
● Évente 80 millió ember hal éhen! Amennyiben az ipari országok csak 10 %-kal csökkentenék a húsfogyasztást, a helyette termesztett táplálék elegendő lenne 100 millió ember élelmezésére.
● Vízszennyeződés: A vizek szennyeződésének 50 %-át Európában a tömeges állattartás idézi elő. Csupán az Egyesült Államokban az emberi táplálék céljából tenyésztett állatok 130-szor több ürüléket termelnek, mint az egész világ lakossága: 39.000 kg-ot másodpercenként.
● Trágya és trágyalé: 1 kg sertéshús előállítása közben mintegy 15 kg trágyalé keletkezik – ez Németországban évente 66 millió tonnát tesz ki. Ennek nitráttartalma szennyezi a talajvizet. A trágyából és a trágyaléből származó ammónia-kipárolgás hozzájárul a savas esők kialakulásához és az erdők kihalásához.
● Esőerdők: A trópusi esőerdők 90 %-nak elpusztítása a tömeges állattartás miatt történik. Két másodpercenként kiirtanak egy futball-pálya nagyságú erdőterületet – főleg azért, hogy új legelőkhöz jussanak. Egy darab „esőerdő-marhahúsból” készült hamburger előállításához 50 m2 földterületre van szükség. Ennek a pusztításnak beláthatatlan következményei vannak a Föld vizeinek körforgására és éghajlatára vonatkozóan.
● Ivóvízforrás: Az ivóvízfogyasztás 50%-a a tömeges állattartás terhére megy. 1 kg hús előállításához átlagosan százszor több vizet használnak, mint 1 kg gabona vagy zöldségféle termesztéséhez.
A szóban forgó élelmiszerek előállításához például a következő ivóvízmennyiségeket használják el:
1 kg búza előállításához 106 liter vizet,
1 kg burgonya előállításához 150 liter vizet,
1 kg alma előállításához 50 liter vizet,
1 kg sertéshús előállításához 9.700 liter vizet,
1 kg marhahús előállításához 32.000 liter vizet.
● Energia: Az Egyesült Államokban a nyersanyagok és fosszilis fűtőanyagok több mint egyharmadát használják el az állatok felnevelésére, melyeket emberi fogyasztásra tenyésztenek.
● Talajerózió: A hús- és a tejtermelés 85%-ban játszik szerepet a talajerózió kialakulásában – ez évente 24 milliárd tonnát tesz ki.
● A melegház-hatás: A hústermelés során nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel, különösen az esőerdők felgyújtásakor a McDonald’s &Co részére. A szarvasmarhák évente 100 millió tonna metángázt állítanak elő világszerte – ami 20 %-a ennek a melegház-hatásért felelős gáznak.
A legjobb, amit Ön tenni tud a környezetéért, az, hogy vegetáriánus lesz!
A német szövetségi képviselőház (Bundestag) kutató bizottsága, az ún. Ankét-Bizottság ugyanezt állapította meg a Föld légkörének védelmére: „A húsfogyasztás oly mértékre való csökkentésével, amely az egészségre is előnyös, egy negyed részt vagy még nagyobb mennyiségben is el lehetne kerülni az éghajlatot károsan befolyásoló gázkibocsátásokat. Az áttérés az erősen növényi élelmiszerekre irányult táplálkozásra hatalmas megtakarításokat tár fel a táplálkozási rendszerben (ami 100 millió t CO2-ekvivalenst jelent). Ezen felül jelentősen csökkennének nemzetgazdasági szinten a helytelen táplálkozásból származó betegségek járulékos kiadásai (25 milliárd EUR évente).
Az éghajlatot sokkal jobban igénybe vesszük azoknak a táplálékoknak a készítésével, amelyek összetételében hús is található (pl. fasírt), ugyanis 13-szor nagyobb mennyiségű CO2 ekvivalens keletkezik, mint a hús nélküli táplálékok készítésekor (pl. gabonakrokett).
Aminek szeme van, Nagy szellemek mondásai
azt az intelligens emberek nem eszik meg
Albert Einstein, fizikus:
„A Földön való túlélés esélyét semmi sem növeli jobban, mint a vegetáriánus táplálkozás irányába tett lépés.”
Leonardo da Vinci, univerzális zseni:
„Valóban az ember minden állat királya, mert kegyetlensége felülmúlja azokét. Mások halála révén élünk. Sétáló temetőhelyek vagyunk.”
Thomas Edison, a villanykörte feltalálója:
„Vegetáriánus és szenvedélyes antialkoholista vagyok, mert így jobban tudom használni az agyamat.”
Lev Tolsztoj, író:
„A húsevés a legnagyobb durvaság maradványa; a felvilágosodás legelső és legtermészetesebb következménye a vegetáriánus táplálkozásra való áttérés.”
Sven Hedin, svéd Ázsiakutató:
„Sosem tudnám elhatározni, hogy kioltsak egy életet, ha nincs hatalmam újat teremteni.”
Christian Morgenstern, író:
„Ha a modern embernek saját magának kellene megölnie az állatokat, amelyeket táplálékul használ, mérhetetlenül megnövekedne a növényevők száma.”
O.W. Fischer, színész:
„Miért nem eszem meg a testvéreimet? – Egyszerűen családi okokból, ez minden. Valahol el kell kezdődnie a szégyenérzetnek.”
Pythagoras, filozófus és matematikus:
„Minden, amit az ember elkövet az állatokkal szemben, visszatér hozzá.”
Mahatma Gandhi, Nobel-díjas:
„Úgy gondolom, a szellemi fejlődés egy bizonyos pontján követelmény, hogy megszüntessük élőlénytársaink leölését, kiket testi vágyaink kielégítésére használunk.”
Albert Schweitzer, orvos, béke-Nobeldíjas:
„Nézetem, hogy mi, akik síkra szállunk az állatok megkíméléséért, mondjunk le teljesen a húsevésről, és beszéljünk is ellene. Én magam ezt teszem. Ezzel egyesek eljutnak oda, hogy észrevegyék a problémát, amelyet oly későn fogalmaztak meg.”
Paul McCartney, énekes:
„Nem szabad semmit sem megenni, aminek arca van.”
Wilchelm Busch, költő:
„Csak akkor beszélhetünk igazi emberi kultúráról, ha nemcsak az emberevés, hanem a húsevés minden fajtája is kannibalizmusnak fog számítani.”
Eugen Roth, író:
„Az ember elégedetten gondolja, s boldogan: nem vagyok véreskezű hentes, faragatlan; de mivel a kolbászt meg nem veti, a mészárlásban bűnrészesség terheli.”
Bertha von Suttner, béke Nobel-díjas 1905:
„Meggyőződésem szerint eljön egyszer az idő, amikor senki sem fog hullákkal táplálkozni, és senki sem lesz hajlandó mészáros mesterséget űzni. Sokan közülünk már most nem ennének húst, ha maguknak kellene elvágniuk az illető állat torkát!”
Az állatoknak van lelkük
„Minden állatban és minden növényben benne van a hatalmas teremtő erő, Isten, a mindenütt jelenlévő egyetemes örök Szellem, a Mindenség Intelligenciája. Akinek egy csöppnyi szíve van a természet iránt, megsejtheti egy állat kifejezésében, egy növény szépségében, egy kő megformálásában vagy a folyékony szubsztanciákban, hogy a Föld paradicsom lehetne.
A természeti birodalmak mértéktelen kihasználásának igazolására gyakran idézik a Teremtő szavait: Hódítsátok meg a Földet (Ter 1,28). A „hódítsátok meg” szavak azonban nem azt jelentik, hogy az állatokat kínozni, az erdőket és növényeket irtani kell, és mindent tönkre kell tenni, ami az ember birtokába kerül.
A „hódítsátok meg” szavak a természeti birodalmak megóvásának parancsát jelentik, igen, az egész Föld megóvását kell érteni alatta. Mi azt a parancsolatot kaptuk, hogy szeretetteljesen kezeljük és gondozzuk az állatokat. Azt parancsolták nekünk, hogy becsüljünk, értékeljünk és szeressünk minden életformát a Földön, igen, az egész Földet, mert összességében minden a Mindenható műve, az Ő szeretete ember, állat, a növény és a kő iránt, igen, az egész Föld iránt.
Aki gondozott már állatot, érzi, hogy bensőleg gazdagabbá és a természet iránt tudatosabbá vált. Aki viszont húsfeldolgozó üzemeket létesít, vagyis vágóhidakat, vagy helyesli ezeket, ami abban nyilvánul meg, hogy elfogyasztja élőlénytársainak húsát, annak a tudata egyre szűkebb lesz, mert az ilyen ember bensőjében elszegényedik.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése